Ezüst gyűrű

Az ezüst története kifejezetten összekapcsolódik az aranyéval, mivel az ezüst is előfordul elemi formában, és szépsége, fényessége már az ókor emberének is szemet szúrt.

Az ezüstből ékszereket készítettek, majd pénzverésre használták. Az ókori Egyiptomban, az ezüst értéke még megegyezett az aranyéval, mert akkor még nem tudták, hogy vegyületekből is előállítható. Amikor ez kiderült, akkor az ezüst értéke az aranyéhoz képest csökkenni kezdett.

A középkorban 1 kg arany 13 kg ezüstnek felelt meg, 1895-ben 28 kg-nak, 1939-ben már 77 kg-nak. 2008 végén 65 körül volt ez az arány.

Szinte minden háztartásban találunk valamiféle ezüstből készült tárgyat. Legtöbbünknek valamiféle ékszerünk van: ezüstgyűrű, nyaklánc, medál, fülbevaló, ezüst evőeszköz. Ékszereken, használati tárgyakon kívül más célra is használják az ezüstöt: orvosi műszerekhez, elektronikában, tükrökhöz, stb.

Az ezüst nemesfém, mivel olyan tulajdonságai vannak, melyet a fémművesek,  ötvösök, ékszerészek régóta a maguk hasznára fordítottak. Az ezüst jól alakítható, képlékeny, vakítóan fényesre polírozható, ellenálló. Az aranyhoz hasonlóan színezüstként túl lágy, így ötvözetét használják. Többnyire rézzel ötvözik.

Az ékszerek a mai magyar gyakorlatban kizárólag ebből az ötvözetből készülnek. Állami fémjelzés biztosítja, hogy garantált legyen a nemesfémtartalom. Ebből az ezüst-réz ötvözetből szebbnél szebb ezüstgyűrűk, láncok, kitűzők, karkötők, egyéb ékszerek készülnek nagyon sokak örömére.

Az ezüsttárgyakkal szemben egyetlen kellemetlenség érheti az embert: Az elszíneződése. Ez nem oxidáció, az ezüst nem oxidálódik. A levegőben is megtalálható kén lép kölcsönhatásba az ezüsttel és ez okozza a feketés elszíneződést. Ezt a szennyezett városi levegő, a termálvíz, bizonyos kozmetikumok sajnos csak elősegítik. Tisztítására többféle házi praktika létezik, mint pl. a fogkrém, de legjobb a direkt e célra gyártott tisztító folyadék, mellyel nagyon szépen megtisztítható az ezüst. Ha nem használjuk az ezüst ékszereinket, akkor tároljuk levegőtől elzárt helyen – pl. kis dobozban, önzáró tasakban, stb. -, és ezzel megőrizhetjük annak csillogását.

Az ezüstgyűrűket többnyire 925 ezrelékes tisztaságú ezüstből készítik. Az új ezüstgyűrűt ajánlott ródiummal bevonni (ez a platina fémek családjába tartozó, hófehér fém), így nem fog elszíneződni, és egy kitűnően megmunkált  ezüst ékszer szinte megszólalásig hasonlít a fehéraranyhoz.

A jegygyűrűk anyaga szinte majdnem mindig arany. Vannak, akik nem szeretik a sárgás színt, ők előszeretettel választanak fehérarany karikagyűrűt. Az ezüstgyűrű, a réz, a bronz és más, olcsóbb fémek pedig azért nem szerepelnek gyakran a karikagyűrűk anyagai között, mert idővel korrodálódnak, így nem biztosítják az állandóság érzését.

Az ezüstgyűrűinket rendszeresen tisztítani kell, hogy a fekete bevonat ne csúfítsa azt el. Különféle ezüsttisztító kendőket, vagy folyadékokat lehet kapni, amik nagyon szépen megtisztítják az ékszereket. Azonban ha nincs otthon sem tisztítókendő, sem ezüsttisztító oldat, akkor az alábbi házi praktika segítségünkre lehet:

Béleljünk ki egy üvegtálat alufóliával. Helyezzük bele az ezüstgyűrűket, majd 2-3 kanál szódabikarbónát és 1 teáskanál sót tegyünk a tálba. Ha ezzel megvagyunk, öntsünk rá annyi forró vizet, hogy ellepje az ezüstgyűrűket. Óvatosan keverjük fel az oldatot, de vigyázzunk, hogy ne érjünk a gyűrűkhöz, és a gyűrűk se karcolják össze egymást. Hagyjuk az oldatban állni az ékszereket addig, míg szép tiszták nem lesznek! Ezt követően mossuk meg őket tiszta vízzel, végül puha ruhával fényesítsük ki!